Az év vége a legtöbb iskola esetében a stressz és a szorongás időszaka, pedig le lehet zárni boldogan, mosolyogva és játékosan is az évet. A gyermekek nagy örömére a Diákszempont Iskola nagyszerű és ötletgazdag pedagógusai számos klassz és kreatív projekt lehetőségét kínálták nekik. Volt kalligráfia, cukrászat, pizzasütés, filmklubok, kvízjátékok, és még nagyon sok minden, például a mikrofilozófia.
Mikrofilozófia. Furcsa szó egy általános iskolás szájából, hiszen ebben a korban még nem feltétlenül vannak lexikális filozófiai ismereteik a gyerekeknek, de gondolataik mindenképpen, és mi a Diákszempontban ebben nagyon is hiszünk. Célunk a gondolkodó ember, hogy már gyermekként merjenek szabadon gondolkodni, legyen véleményük és merjék elmondani is. Nem számít ha valaki hibázik, mert csak akkor hibázunk, ha próbálkozunk. Ez az amiből tapasztalunk, és később talán máshogy mérlegelünk. Lényeg, hogy tanuljunk, ismereteket szerezzünk. Mi így látjuk.
Na de vissza a filozófiához. A Tézli Péter bácsi által vezetett mai projekten az volt a cél, hogy nagyobb filozófiai problémákat egy-egy történetbe, vagy képbe sűrítve megismerjünk, körüljárjunk, gondolkodjunk rajta. Annak reményében, hogy bár a gondolatkísérletek sokszor messze rugaszkodnak a világunktól, mégis erről a valóságról mondanak valami fontosat, tartanak elénk görbe tükröt.
Orosz István: Fel és le című grafikájában szereplő paradoxon értelmezésére több megoldás is született. Az értelmezés fókusza eltolódott a "fel és le" irányaiból az "egyszerre kint és bent" helyzetére. Az egyik megoldás úgy értelmezte a képet, hogy a két szereplő a klímaváltozásról vitatkozó fiatalabb és idősebb személy. Az idősebb még megoldhatónak látja a problémát a fennálló keretek között, a fiatalabb, mivel már nincs ideje várni, kilépne az eddigi keretek közül. Az analógia úgy is megállja a helyét, hogy a keret a mi közös világunk, amelyben mindketten benne is állnak, de ki is lógnak belőle, csak más-más irányba.
Sokan már nagyon kíváncsian várták, kérdezgették is, hogy mi lesz ezen a mikrofilozófia projekten, így nagyon gyorsan rá is álltak, rá is vetették magukat a feladatra, mely nem állt nagyon távolt tőlük, hiszen mind töri, mind magyar és más órán is előfordulnak hasonló gondolkodtató feladatok. Maga az együtt gondolkodás végül nagyjából 2 órán keresztül tartott. Először a képet értelmezték, majd később ruházták fel a további gondolataikkal. A kép forrása egyébként A tudomány határai (Kutrovácz-Láng-Zemplén) című könyv borítója volt.
A projekt résztvevői a 6. osztálytól a 9-es gimnazistákig szines korosztályt mintázott, akik egytől egyig aktív szereplői voltak ennek a nem mindennapi kis elmélkedésnek. Gondolataik iránya több mindent megmutatott. Azon túl, hogy nagy örömünkre központi kérdésnek tartják a környezettudatosságot úgy vizionálják, hogy ki lehet lépni a múlt keretéből és hogy ez egy előremutató tevékeny jövőt irányoznak elő. Szóba került még ezen kívül a végesség, a bioetika, a szólásszabadság kérdése és mindegyiknél kultúrált vita alakult ki a résztvevők között, leginkább az egymásra reagálás volt tapasztalható. És hogy mennyire motiváló is egy ilyen kis projekt, arra bizonyítékként az egyik diák pedig a projekt alatt ajánlott könyvet már az óra végére le is töltötte magának.
